Egyre több eladósodott család talál menedéket a Veszprémben, a városszéli kiskertek víkendházaiban. Eladják a lakásukat, abból kifizetik a devizahitelt, és a városi árak feléért, harmadáért vesznek téliesített víkendházat valahol egy zártkertes részen.
A pénzügyi-gazdasági világválság kirobbanása előtt gyakorlatilag jövedelemigazolás és a teherbírás felmérése nélkül lehetett banki pénzforráshoz jutni. Ez ma már nem megy és a pénzügyi tanácsadói szakma is megtisztult. Manapság pénzügyi tanácsadással már csak szakmailag képzett emberek foglalkozhatnak – olvasható a naplo-online.hu cikkében. Sajnos, nálunk az átlagember pénzügyi ismeretei elég alacsony szinten mozognak, ezért nem is csoda, hogy nem igazodik el az ajánlatok között. Aki bajba került a korábbi hitele miatt, az ne halogassa az ügy intézését, annak érdemes mielőbb szakembert felkeresnie, mert egy átütemezés, a hitel kiváltása vagy más megoldás is jó lehet, de csak addig, amíg nem kezdik el árverezni az ingatlanukat.
A legkülönbözőbb okok miatt élnek emberek a város peremén, külterületen. Többségüket a kényszer vitte oda, mint például a veszprémi Csatár-hegyre, illetve a várpalotai Baglyasra. Vannak mindkét helyen tetszetős nyaralók, de szegényes hajlékok is. A frissen kiköltözöttek nem szívesen állnak szóba az újságíróval, pláne nem hagyják magukat fényképezni.
Az októberi adatok szerint a lakosság legnagyobb része svájci frankban adósodott el, a forinthitel a második helyre szorult. Az egyik házaspár, aki a veszprémi Csatár-hegyen él elmondta, hogy az ő veszprémi lakásukban a lányuk él a családjával. A fiatalok kocsival kijárnak hozzájuk, előtte bevásárolnak nekik. Vizet is hoznak a kártyával működő kútról, mert a hegyen nincs vezetékes vízhálózat, sem szennyvízcsatorna – számol be a veszprémi Csatár-hegy kiépítettségéről a naplo-online.hu.
A térkép szerint nyolcszáznál is több telek található a várpalotai Készenléti-lakótelep felett található Baglyason, sokan zöldség- és gyümölcstermesztéssel, szőlőműveléssel foglalkoznak a hétvégi házakban, ám közel 400 ember a külterületnek számító szőlőhegyen él. A téli hónapok ugyan nehezek, amikor nagy hó van és farkasordító hideg. Dobronay László, a Baglyasi Társulat Egyesület elnöke szerint Baglyas egy részén már megvalósultak bizonyos fejlesztések: például hét kilométeres szakaszon ki van építve az ivóvízhálózat, s négy évvel ezelőtt a közvilágítást is részben megoldották.
Persze azért túlzás lenne azt állítani, hogy fenékig tejfel az élet a telente kalandos úton megközelíthető hegyen. Autó híján jó 20 perces séta még a lakótelep is, Várpalotára pedig kilométereket kell gyalogolni. Házhoz menő szemétszállítás sincs, a Várpalotai Közüzemi Kft. heti kétszer hoz konténert a Készenléti-lakótelep szélére, amelybe elhelyezhetik szemetüket a Baglyason élők. Telente azonban még autóval sem egyszerű feljutni a hegyre, nemhogy gyalogszerrel, az utakat csupán társadalmi munkában takarítják egyes helyeken.
A vezetékes ivóvíz továbbviteléhez viszont egy átemelő szivattyút kellene beépíteni, ehhez azonban anyagi vállalás szükséges az itt élők és az önkormányzat részéről. Az itt élők bíznak benne, hogy a 2011-es költségvetésből jut majd pénz erre is, hiszen itt is várpalotaiak élnek, mégpedig sok helyütt igen mostoha körülmények között – olvasható a naplo-online.
Forrás: ingatlan.net
