Kihalás szélén áll a vidéki ingatlanpiac?

Vidéken csak az egyetemi városokban beszélhetünk irodapiacról, ahol a tudásalapú iparágaknál előnyt jelent a képzett munkaerő jelenléte és a budapestinél alacsonyabb bérleti díjak - állítják ingatlanpiaci szakértők. A válság következtében azonban ezekben a városokban is megcsappant az érdeklődés.

A vidéki irodapiac igazi drámája leginkább afféle 22-es csapdája: a munkaadók, vagyis a potenciális bérlők és az irodafejlesztők ugyanis egymást okolják a vidéki piac élettelenségéért és a kínálat szűkösségéért. A munkaadók állítják, leginkább a megfelelő színvonalú vidéki irodakínálat hiánya miatt nem telepítik központjaikat a vidéki városokba, a fejlesztők, befektetők pedig egy-két kivételtől eltekintve a megfelelő kereslet miatt nem indítanak fejlesztéseket. A lapunknak nyilatkozó szakértők az utóbbiak álláspontját látszanak igazolni.

Győr egy a kivételek közül, ahol széles körű A kategóriás bériroda-kínálat várja a bérlőket. A kereslet december óta erősödött, az üresedés azonban így is magas. A nettó bérleti díjak 8-10 euró között változnak, egy exkluzív belvárosi épületben 15 eurót célzott meg a bérbeadó, de a legtöbb épület 30-50 százaléka üres. Igaz, a kihasználatlanságot a helyi méretekhez kell viszonyítani: ezer négyzetméter fölötti iroda szinte nincs is a kínálatban, igaz, erre kereslet sem lenne, az átlagos igény 40-300 négyzetméter közötti.

Debrecenben egyelőre szűkösebb az A kategóriás kínálat, bár ez rövidesen új épülettel gazdagodik, amelynek négyzetméterét 8-10 euróért hirdetik. A kereslet azonban nem nyomja szét a falakat. Nehéz megtölteni a B kategóriás irodákat, mert a bérlők egyre inkább az olcsóbb helyszínek felé, a városszéli felújított gyárépületekbe vagy a saját otthonukba orientálódnak.

Szegeden két A kategóriás irodaház jelenti a kínálatot, melyből az egyikben az általános visszaesés mellett 4,5 eurós bérleti díjjal 80 százalék fölötti kihasználtságot sikerült elérni. A vállalkozások szívesen bérelnek ki lakásokat irodai célra, ezek az 1200 forintos nettó négyzetméterenkénti bérleti díjjal ugyan nem jelentenek olcsóbb alternatívát, de komfortosabbat mindenképpen. Elvétve 7-8 eurós fajlagos bérleti díjat is sikerül realizálni - igaz, mindösszesen 230 négyzetméterről van szó -, a futamidő pedig 2+2 év, ami fővárosi mércével ritkaságszámba megy.

Általános a túlkínálat Pécsett, ahol jellemzően felújított épületekben koncentrálódik az A kategóriához közeli irodapiac, a bérleti díjak pedig nettó 2500 forint körül szóródnak négyzetméterenként. A pécsi cégek is a belvárosi kis lakásokat preferálják irodai funkcióra, amelyeket jellemzően 1500 forintos nettó négyzetméteráron vehetnek bérbe. Olcsóbbak a város ipari övezetei, ahol lényegesen alacsonyabb a színvonal, a kínálat azonban minden szegmensben bőséges.

Miskolcon a kereslet hektikus, az A kategóriás kapacitás – amelynek 80 százaléka foglalt - mintegy tízezer négyzetméterre tehető. Itt a bérleti díjak a budapesti átlagot súrolják, nettó 8-10 eurót is elkérnek 1 négyzetméterért, igaz, már 20 négyzetmétertől elérhető terület. Az olcsóbb, maximum 1500 forintos bérleti díjú peremvárosi irodaházak foglaltsága 40–60 százalékos.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. januári felmérése szerint a piaci szereplők Kelet-Magyarországon a következő 12 hónapban az irodapiaci helyzet javulására, Nyugat-Magyarországon romlására számítanak. Kelet-Magyarországon a kihasználtság januárban 66 százalékos, ez megegyezett az előző év októberi eredményével, Nyugat-Magyarországon a 2010. októberi 60 százalékról idén januárra 62 százalékra nőtt a kihasználatlanság mértéke.

Forrás: napi.hu

Megosztás