IngatlanTV - Ingatlan keresése
IngatlanTV - IngatlanokIngatlanTV - VideókIngatlanTV - Ingatlan keresőkIngatlanTV - Hitelközpont
Hírek, információk
IngatlanTV - Ingatlanközvetítés a jövobol!
 
Ingatlan gyors keresés
Koronavírus és ingatlanpiac
Állás
Csok infó
Egyéb
Partner linkek
Jognyilatkozat
Adatvédelem


2011.06.21 07:32
Ön tudja, kire is bízza rá a pénzét?
Ön tudja, kire is bízza rá a pénzét? A pénzügyi piac szereplői a válság hatására Európa-szerte egyre nagyobb gondot fordítanak a minél átláthatóbb működésre és az önkorlátozásra. Nem csak a válság és az így megcsappant fogyasztói bizalom helyreállítása hajtja őket ebbe az irányba, egyre több...

Ön tudja, kire is bízza rá a pénzét?

A pénzügyi piac szereplői a válság hatására Európa-szerte egyre nagyobb gondot fordítanak a minél átláthatóbb működésre és az önkorlátozásra. Nem csak a válság és az így megcsappant fogyasztói bizalom helyreállítása hajtja őket ebbe az irányba, egyre több országban szigorítanak is a szabályozásokon. De vajon mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon 2010-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) működésének céljait soroló ún. státusztörvényben jelent meg először prioritásként a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése. A felügyelet tavaly ősszel elfogadott új működési szabályzata már eleve nagyobb hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelmi feladatoknak, így nem meglepő, hogy a közvetítők munkáját is jobban figyelemmel kíséri a PSZÁF.

A szabályozás szigorodott Magyarországon is, de az európai országok döntéshozói sem voltak restek. Abban nem volt különbség a magyar és a külföldi szabályozók között, hogy kissé megkésve, csak 2010-ben kezdtek neki a szigorításoknak, sőt Magyarország ebben a tekintetben sok szempontból az európai piacok előtt jár. A magyar szabályozásban azonban így is akadnak fehér foltok.

Szigorúbb szabályozók és öntisztulás

A pénzügyi ügynökök, képviselők és tanácsadók jogállásának tisztázása, tevékenységüknek a jelenleginél szigorúbb kritériumokhoz kötése, valamint a szektorra jellemző kompenzációs mechanizmusok (vagyis a jutalékok) szabályozási kereteinek az újragondolása - ez ma mind prioritás az Európai Unió tagállamaiban, derül ki az ING Biztosító által készített európai körképből. Persze nem csak a szabályozók egyre szigorúbb hozzáállásáról van szó, a piac maga is hozzájárul az "öntisztuláshoz", a válság után a pénzintézetek elemi érdeke, hogy vissza- illetve megszerezzék az ügyfelek bizalmát. Bár az ING Biztosítónál érdeklődésünkre Kovács Zsolt elnök-vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy újra nem- csak tovább kell építeni a bizalmat. "Tapasztalataink szerint a 2008-as pénzügyi világválság gyengítette, ám nem rombolta szét a pénzügyi termékekbe, szolgáltatókba vetett bizalmat" - válaszolta kérdésünkre a biztosító első embere.

Ki lehet ma ügynök?

A közvetítői hálózat kapcsán alapvetően két területen léphet fel a jogalkotó: az egyik az ügynökök képzése, a másik pedig a jutalékrendszer átalakítása. A magasabb színvonalú képzés és az engedélyszerzés nehezebb kritériumai is hozzájárulhatnak a piac tisztulásához, csakúgy mint az ügynökök ösztönző eszközeinek újragondolása.

A PSZÁF kimutatásai szerint míg korábban 65 ezer "B" ügynök és majd 560, szintén a régi elnevezéssel élve, "A" közvetítő cég alkalmazottja dolgozott ezen a piacon hazánkban, a 2010-ben bevezetett szigorítások után már csak kevesebb mint 10 ezer fő tudta letenni az ügynöki tevékenység folytatásához szükséges felügyeleti vizsgát. Ez a szám a jövőben valószínűleg növekedni fog, a PSZÁF az ország legtöbb nagyvárosában, szinte hetente hirdet meg vizsgaalkalmakat. A közvetítői tevékenységgel foglalkozóknak ráadásul nincs sok idejük, az új jogszabályok június 30-ára tolták ki a határidőt, vagyis aki a hónap végéig sikeresen vizsgázik a pénzügyi felügyeletnél, az továbbra is dolgozhat ezen a piacon.
Binder István, a PSZÁF szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta, a piaci lobbi miatt is tolódott éveket a közvetítői rendszer felülvizsgálata Magyarországon, a mostani féléves haladékot is a közvetítők harcolták ki. Enélkül a közvetítői hálózat azonban vélhetően összeomlott volna, a határidő ugyanis valóban túl szűk volt - és valószínűleg sokan tevékenykedtek megfelelő képesítés nélkül. A felügyelet szerint az éve elején közel 10 ezer olyan ügynök dolgozott a szektorban, aki bizonyosan nem rendelkezett megfelelő képesítéssel.

Az ügynök ára
A felügyelet által akkreditált oktatási központokban a legolcsóbb helyen 33 ezer forintért végezhetjük el a vizsga letételéhez szükséges  képzést, de Budapesten akad 4 napos 30 órát magába foglaló 160 ezer forintos tanfolyam is. Vagyis 42 ezer forintért (ebben a 9000 forintos vizsgadíj is benne van) szinte bárkiből lehet ügynök.
A vizsga hasonlatos a KRESZ-teszthez, a felügyelet honlapján ugyanis megtalálhatóak a lehetséges kérdések és válaszok is - ebből több száz van. A megmérettetés 60 perces.
A pénzintézetek persze saját továbbképzéseket és tanfolyamokat is szervezhetnek, szintén szigorú szabályok  mentén.
A nagyobb cégek élnek is ezzel a lehetőséggel. Az ING-nél a továbbképzések és belső vizsgák folyamatosak, a biztostó szerint a jól képzett közvetítők a piac és az ügyfelek érdekeit is szolgálják.


Engedve azonban a cégek törekvéseinek az új jogszabály néhány könnyítést is tartalmaz. Bizonyos banki illetve pénzügyi képesítések mellett nincs szükség a hatósági vizsgára. Az azonban Binder István szerint "még meghökkentőbb", hogy adott főiskolai és egyetemi végzettség esetén is eltekint a jogalkotó a külön vizsgától, ennek értelmében például agrármérnöki diplomával is foglalkozhat valaki hitelközvetítéssel - külön képzés nélkül.

A közvetítéssel foglalkozó cégeknek már január 1-je óta meg kell felelnie a szigorúbb követelményeknek, eddig például a független hitelközvetítéssel foglalkozó cégek vezetőinek még csak erkölcsi bizonyítványt sem kellett bemutatniuk. A legfontosabb, hogy ezeknek a cégeknek kötelező felelősségbiztosítást kellett kötniük januártól: káreseményenkénti 5 millió, de legalább 50 millió forintos összeghatárig, az alkuszoknak pedig ennek dupláját.

Sokan elvéreztek, a felügyelet januári adatai szerint 659 alkusz illetve független közvetítő rendelkezett kvázi megelőlegezett engedéllyel - de közel 10%-uk nem tudta igazolni, hogy a jövőben is meg tud majd felelni a törvényi feltételeknek.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan sok szegmensben szűkült a piaci kínálat a pénzügyi közvetítőknél, a nem megbízható elemek kikerültek a rendszerből. Sokakat a magas felelősségbiztosítási összeg riasztott el, de volt olyan cég, aki erre hivatkozva maga kérte engedélye visszavonását.

Az ugyanakkor aggályosnak tűnik az elmúlt évek pénzpiaci tendenciáit és a magyarok pénzügyi kultúráját tekintve, hogy a fogyasztási kölcsönzéshez és pénzforgalmi tevékenységhez nem kell majd semmilyen képesítés.

Tudni fogjuk, miből él az ügynökünk

A másik terület a jutalékok rendszere. Az általános gyakorlat szerint azt a termékgazda fizeti az ügynöknek - csakhogy az ügyfelek nem tudják pontosan, hogy a közvetítő mi alapján és mennyi pénzt kap. Márpedig ez nyilván befolyásolhatja a közvetítőket is.

Az ING szerint az elmúlt években előfordult, hogy az ügynök a nagyobb jutalék reményében a fogyasztó számára kevésbé előnyös terméket ajánlott ki. A közvetítői díjstruktúra nyilvánossá tételével azonban az ilyen esetek talán megszűnhetnének. A másik lehetőség, hogy az ügynök nem a termékgazdától, hanem az ügyféltől kapja a jutalékát, ez esetben ismételten a korrekt tájékoztatáshoz fűződik érdeke.

A válság legelőször az angol bankrendszert tette próbára 2008-ban Európában, nem véletlen, hogy a "reformnyomás" talán Nagy-Britanniában a legnagyobb. A britek 2013-tól vezetnék be a szigorítást, ennek fejében a közvetítői díjakat a szolgáltatókról az ügyfelekre hárítanák át. Ez nem feltétlenül jelenti a termékek drágulását, hiszen az ügynökök munkáját eddig is be kellett valahogy árazni a termékekbe, a "bújtatott jutalék" viszont kikerülne így a rendszerből. Londonban nyilvánosságra hoznák a részletes díjstruktúrát is: bármelyik ügyfél kutakodhatna abban, hogy ügynöke miből szerzi a havi betevőjét.

Mindez Hollandiában már szinte valóság, ott 2012-től az ügynökök már így dolgoznak. Nem is meglepő ez, hiszen mindkét országban az életbiztosítások piacát tekintve, a közvetítőkön keresztül létrejövő szerződések volumene 90% közelében van a teljes állományt nézve (Magyarországon ez az arány kicsivel 80% alatt van, lásd táblázatunkat).

Új szerződések megoszlása értékesítési csatornák szerint
Adatok: CEA
Életbiztosítási piac, bevétel arányában (2009)

Érik a változás Németországban is. Szinte hihetetlen, hogy az egyik legnagyobb európai pénzpiacon a 300 ezer közvetítő kétharmada nem is rendelkezik semmilyen szakirányú képesítéssel. A szomszédos Ausztriában is az oktatás színvonalán emelnének: az ügynököknek nem lenne elég a 40 órás szakmai tanfolyam elvégzése, ezen felül folyamatosan számot kéne adniuk tudásukról.

Ki fizeti Magyarországon a révészt?

Aki arra számít, hogy most jön az a rész, hogy "bezzeg Magyarországon", azokat el fogjuk szomorítani: Magyarországon a szabályozás sok tekintetben megelőzi a nyugat-európai gyakorlatot, sőt a terveket is.
Először is a jogszabályok megkülönböztetik a függő és független ügynököket (tehát akik vagy csak egy cég termékeit, vagy "szabadúszóként" több pénzintézet ajánlatait kínálhatják ).

A jogalkotó a bujtatott jutalékokat is megpróbálja felszámolni. Magyarországon a leginkább az volt a jellemző, hogy az ügynökök a termékgazdával és az ügyféllel is megfizetették fáradozásaikat. Ezentúl csak a pénzintézet fizeti ezt, kivéve az alkuszokat, akik az ügyféllel fizettetik meg munkájukat. A teljes díjstruktúra felfedéséről szó nincs, de a jogszabályok meglehetősen erős korlátok közé szorítják az ellentételezés maximumát. A korábbi gyakorlatot felszámolandó áprilistól már az ún. keresztkapcsolatokat is bünteti a törvény.

A magyar szabályozás termékcsoportok szerint határozza meg a jutalékok limitjét. Így például ingatlanfedezetű - és pénzügyi lízingszerződéseknél a teljes közvetítői díj minimum egyötödét, gépjármű-finanszríozási szerződéseknél pedig legalább 70%-át a fenntartási jutalékrésznek kell kitennie. A gépjármű-szerződésekre érvényes díjszabályok már élnek, a többi szeptember 1-jétől lesz hatályos.

Mi tehetünk mi a magunk védelmében?

A törvényi változások fontosságát a piaci szereplők is belátták, a válság előtt ugyanis egyre több "Mekk Elek" jelent meg a piacon, illetve nagyon sok ügynök csak a saját pénztárcája vastagságát tartotta szem előtt, az sem volt ritka, hogy ügyfeleket egy már megkötött szerződés felbontására is rábeszélték. Ahogy a Kovás Zsolt fogalmazott, "a közvetítői rendszer kezdett felhígulni".

A változások okán egyes pénzintézetek maguk is szigorításokat vezettek be törvényi előírás vagy kényszer nélkül. Az ING Biztosító például azt tervezi, hogy a jövőben függő ügynöki hálózatában megtiltja a készpénzes fizetést és csak elektronikus úton lehet majd fizetni - mondta el a biztosító elnök-vezérigazgatója kérdésünkre.
Kovács Zsolt ugyanakkor úgy látja hogy az ehhez hasonló változásoknak a jogalkotónak kell az élére állnia: "a közvetítői szakma újraszabályozásának úgy kell megtörténnie, hogy azt a szabályozó kezdeményezi minden cégre átfogóan, így a piac egységesen válik átláthatóbbá, ezáltal az ügyfelek is egységesen és számukra érthető módon és okokból kerülnek új helyzetbe, ugyanakkor egy cég sem jut versenyhátrányba" - mondta el érdeklődésünkre.

Ezzel együtt nekünk is figyelmesebbnek és tudatosabbnak kell lennünk. A közvetítőknek ugyanis fogyasztóvédelmi információkkal is el kell minket látniuk: meg kell nevezniük mely céget képviselik, s hogy felügyelő hatóságuk a PSZÁF, melynek nyilvántartásában megtalálhatóak. Tisztázni kell, kinek a megbízásából járnak el, s hogy ki fizeti a munkájukat ez alapján. Sőt, azt is el kell árulniuk, hogy az esetleges károkért ki áll majd helyt az ügyfél irányába. Noha úgy tűnik, ezeket az információkat evidens módon lekérjük, a gyakorlat azt mutatja, hogy a magas hozamok ígérete gyakran elfeledteti velünk az óvatosságot.

Forrás: privatbankar.hu 

 

Komment:

Szép, szép, de tapasztalatom szerint rengeteg olyan táskás ügynök van a hitelközvetítői piacon (nemcsak ezen, hanem az ingatlanközvetőin is!!!), akik igaz, hogy egy brókercég alügynökei, de nincs iroda és a telephely is a lakásukban található. Ők így nehezebben számon kérhetők..

Sipos András Ingatlanközvetítő

Das Haus Ingatlan Stúdió

 

 

 

 

 

 

Megosztás Google könyvjelzőnek! Megosztás MySpace-en...

2011.06.21 07:32
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház - Eladó sorházi lakás. Zalaegerszegen. www.dashaus.hu
45.999.999 Ft.
Tágas, nagy méretű, kényelmes, többfunkciós ingatlant keres, ahol nem kell szűkölködni? www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Bazita, telek
Zalaegerszeg, Bazita, telek - Zalaegerszeg Bazitán belterületi telek eladó. www.dashaus.hu
3.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg Bazitán belterületi, 2369 m2, jó tájolású, enyhén lejtős telek eladó nyugodt környéken, zöldövezetben. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház - Zalaegerszeg Külvárosában családi ház eladó. www.dashaus.hu
44.999.999 Ft.
Nem szeretnél szűkölködni egy kis házikóban? Akkor íme itt a családi házad! Eladó családi ház Zalaegerszegen, Zala megyében, kettő garázzsal, melléképületekkel, aknás garázzsal. www.dashaus.hu