Penészes a lakásod? A szakértő válaszol

Korábbi, "Penészedik a lakásod? Így tehetsz ellene" című cikkünkkel kapcsolatban számos kérdés érkezett be olvasóinktól szerkesztőségünkbe. A Pénzcentrum.hu olvasói kegyeiben járva kiválasztotta azon kérdéseket, melyek olyan problémát vetnek fel a témával kapcsolatban, melyek szignifikánsan jellemzik a magyarországi viszonylatokat, legyen szó családi házról, téglából épült vagy éppen panel társasházi lakásról. A kérdések megválaszolásában segítségül hívtuk Nagy Zsolt építészmérnököt, aki ismét készséggel állt rendelkezésünkre. Mivel a válaszok mélyebb rávilágítást adnak a témára, így a könnyebb emészthetőség érdekében a kérdésekre adott válaszokat két részletben osztjuk meg olvasóinkkal.

Bár sok esetben az ingatlanokban jelentkező penész gyakorta azonos okokra vezethető vissza, azonban Nagy Zsolt, az Eurographics Kft. építészmérnöke felhívja a figyelmet arra, hogy ezen megoldások csak egy elméleti sémát vázolnak, amelynek pontos alkalmazását nagyban befolyásolja a helyszín és az épület egyéb adottságai. Ebből adódóan a szakértő azt tanácsolja, hogy a javítási munkák megkezdése előtt a tulajdonosok kérjenek személyes konzultációt egy környékbeli szakembertől!

Négy kérdés, négy válasz penész ügyben

Vidéken, vályogfalú családi házban élünk és a hálószobánk egyik oldala a szinttől kb. 1/2 méterre 3-4 hetenként bepenészedik a téli időkben. Azért az az oldal, mert kívül a földréteg magasabban van a szoba szintjétől, mivel hegyoldalon épült a ház. Azt megszüntetni már nem tudom utólag, így egy kérdésem lenne: belülről arra az egy oldalra milyen szigetelőt alkalmazhatnék, milyen magasságban és milyen ragasztóanyaggal? Megoldható ez így valamennyi százalékban?

A belső szigetelést vályogfalú ház esetében nem ajánlom, mivel a kívülről érkező nedvességet így teljesen bezárja a falba, amely ezek után akár tönkre is teheti azt.

Egyébként a lejtős telken álló épületeknél az Ön által leírt problémát a torlaszvíz okozza. Ez gyakorlatilag a föld felsőbb rétegeiben csordogáló esővíz, amely a ház falához érve akadályba ütközik, megáll és összegyűlik. A ház falát ez a külső nedvesség áztatja folyamatosan, amennyiben nincs megfelelő vízszigetelés, ez okozza a penészedést is.

A leírtak alapján, a helyszín ismerete nélkül a fal külső szigetelését és vízelvezető drénezés kialakítását javaslom, amelynek főbb elemei a következők:

- a vizesedő falszakasz külső oldalán ki kell ásni a fal mellett a földet legalább a szoba síkja alatt 60-80 cm mélységig (ezt a műveletet szakaszosan kell elvégezni, nehogy statikai problémát okozzon a megtámasztás elvétele)
- a falazat és az alapozás mellé nedvességre nem érzékeny (zártcellás,
extrudált) polisztirol lábazati szigetelést kell/lehet elhelyezni,
amelynek vastagsága legalább 5 cm (a táblákat amennyiben nincs
vízszigetelés tüskékkel lehet rögzíteni
- a hőszigetelő réteg elé dombornyomott szivárgó lemezt kell felrakni,
amely a csatlakozó terepszint magasságától legalább 30 cm magasabban
ér véget - a lemezt az érintett falszakasz teljes vonalában végig kell
vezetni
- az árok alsó részébe dréncsövet kell elhelyezni, amely az épület
mellé vezeti a vizet - a csövet kavics ággyal kell körülvenni
- ezt követően vissza lehet temetni az árkot

Egy budapesti társasház legfelső emeletén lakunk. Pár hónappal ezelőtt a mennyezeten megjelent a penész, tapintásra érezhető a vizesedés. Mivel korábban nem jelentkezett a probléma - még télen sem - nem tudjuk, mi lehet a gond.

A válasz igen egyszerű, de sajnos a probléma megoldása elég nehézkes. A vizesedést feltehetőleg a tetőn átjutó víz okozza, amely ugyan lehet, hogy a födém más részén is jelen van, de a leghidegebb helyeken, főleg a sarkokban, élek mentén jelentkezik először.

A kérdésből nem derül ki, de van némi különbség, hogy magas-, vagy lapostető van-e a házon. Magastető esetében akár egy elmozdult tetőcserép is okozhatja a beázást, de érdemes ellenőrizni a bádogos szerkezetek, ereszek, vápák, hajlatok állapotát is, vagy a tetőfólia esetleges sérüléseit.

Lapostető esetében is számtalan hiba lehet. Elég, ha eldugul az összefolyó, vagy a túl sok falevél megakadályozza a víz gyors lefolyását. Persze előfordulhat az is, hogy a szigetelés sérül meg valahol. Sajnos a víznek elég egy apró lyuk is valamelyik illesztésnél, vagy kémény szegélyénél, vagy egy csatornaszellőző gallérjánál. A javítás nem bonyolult elméletben, csak tömíteni kell a kialakult lyukat, a gyakorlatban azonban ez egy igencsak pepecselős és nem is mindig eredményes munka.

Régóta küszködünk a penésszel. Bár folyamatosan eltüntetjük különböző vegyszerekkel, sajnos a probléma újra és újra visszatér. Amennyire meg tudjuk állapítani a penész feltehetően a kémény vonalán jelentkezik, máshol nincs ilyen problémánk. Szeretnénk valami tartós megoldást. Mit javasol?

Ebben az esetben nagy valószínűséggel a kémény a ludas. A kémény és a tető csatlakozásánál lehet probléma a bádogozással, vagy vízszigeteléssel, de lehet, hogy a fedkő sérült vagy nincs esővédő tárcsa a kéményen, és az esővíz folyamatosan a kéménykürtőbe jut. Problémát okozhat az is, hogy a kéményben a füstgáz nagyon hamar lehűl, és a kürtő belső falán lecsapódik, majd onnan szép lassan visszafolyik. Ez a jelenség fokozottam igaz gáz üzemű fűtés esetén. Ilyenkor a kémény szigetelését érdemes ellenőrizni, vagy pótolni. Javítás előtt mindenképpen kérje szakértő segítségét!

Én azt tapasztalom, hogy nagyon sok olyan új építésű lakás is penészedik, ahol a falazóblokkra polisztirol hőszigetelést raknak. Megnéztem az egyik kerámia falazóelemet gyártó cég honlapját. Van egy csomó részletrajz az egyik letölthető prospektusban, de polisztirolhab csak a lábazatra és a pincefalra van rajzolva, a földszinti, meg emeleti falra nincs. Ott a falon nincsen hőszigetelés. Kivétel az a fal, ahol téglaburkolat van a fal előtt: itt kőzetgyapot hőszigetelés van a falon, és még van ez előtt egy légréteg is. A gyártó biztosan tudja, hogy miért nem ajánl dryvit rendszert a falazóeleméhez. Kérdésem, hogy hogyan tervezhető polisztirolhab hőszigetelés a falazatra, ha azt a falelemet gyártó cég alkalmazástechnikája nem engedi?

A kérdésben említett dryvit szigetelési rendszer az egyik tipikus példája annak, hogy az önmagukban jól működő fejlesztéseket a gyakorlatban sajnos a legtöbbször helytelenül használják. Ez a fajta hőszigetelési megoldás szinte minden esetben megakadályozza a fal természetes lélegzését, így különös figyelmet kell fordítani az ilyen épületeknél a mesterséges szellőztetés kiépítésére akár felújításról, akár új építésről van szó. Sajnos ezt legtöbbször maguk a megrendelők utasítják vissza, mondván ilyen "luxusra" nincs már keret, legfeljebb többször szellőztetünk.

A kerámia falazóelemekre reagálva elmondható, hogy legtöbb esetben a gyártók a termékek alkalmazástechnikai útmutatójában kifejezetten nem tiltják a dryvit rendszer használatát. A tervezési segédletekben bemutatott példák azonban a szakemberek által ajánlott legjobb műszaki kialakításokat tartalmazzák, amelyek legtöbbször a legköltségesebb megoldások is egyben.

Cikksorozatunk hamarosan folytatódik a második résszel...

Forrás: penzcentrum.hu

Megosztás