Tíz emberből nyolcnak fogalma sincs arról, mi fán terem az energetikai tanúsítvány, holott fél éven belül ennek elkészítése nélkül el sem adhatjuk lakásunkat.
Első pillantásra úgy néz majd ki az energetikai tanúsítvány, mint a hipermarketekben sorakozó hűtő- és mosógépekre ragasztott színes címke, amelyen az ábécé betűivel jelölik, mennyire takarékos a szóban forgó “jószág”- írja a Fehér Megyei Hírlap. A használt épületekre jövő január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítvány célja is hasonló: rápillantva a leendő vevő azonnal felmérheti, mennyire pazarló vagy éppen takarékos az a lakás, amit megvásárolni készül. A cél az lenne, hogy a magyar lakások érjék el a C kategóriát, ami éves szinten négyzetméterenként 100 kilowatt körüli energia elfogyasztását jelenti. Ehhez képest jelenleg a magyar átlaglakás a G kategóriába sorolható, azaz két és félszer többet fogyaszt a követelménynek megfelelőnél.
Be kell-e jegyezni a tulajdoni lapra a jövőre kötelező energetikai tanúsítvány eredményét? Társasházaknál lakásonként vagy az egész házra kell kimutatni az energiafogyasztást? Ez csak néhány problémás kérdés azok közül, amelyek az építész-, a mérnök- és az iparkamara előadásán felmerültek. 2012. januártól a lakosság a saját bőrén tapasztalhatja meg a változásokat.
Ha tíz embert megkérdezünk, hallott-e már az energetikai tanúsítványról, közülük nyolcan biztosan értetlenkedve néznek vissza ránk. Pedig ez a kis papír fél év múlva mindennapjaink része lesz, e nélkül ugyanis szinte egyetlen ház vagy lakás sem cserélhet majd gazdát. Egy 2008-as kormányrendelet alapján 2012. januártól elvileg minden épületnek el kell készítenie az energetikai felmérését, s erről tanúsítványt kell kiállíttatni. A rendelet ugyanakkor több könnyítést is adott: használt lakásoknál jövőre még csak tulajdonosváltás esetében kell ezt a felmérést elvégeztetni, ráadásul az ötven négyzetméter alatti (például egyszobás) garzonlakásokra, egyházi, valamint műemléki védelem alatt álló épületekre ugyancsak nem vonatkozik a kötelezettség, sőt a nyaralóépületek is mentességet kaphatnak. Az ezer négyzetméternél nagyobb ipari csarnokok, közintézmények esetében azonban nincs haladék, januártól kötelező a papír kiállítása.
Az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban azonban számos gyakorlati és eddig még nem egyértelműen megválaszolt kérdés merült fel, a megyei kereskedelmi és iparkamara, az építészek és a mérnökök kamarája ezért szervezett előadást az ügyben.
- Egy-egy ingatlan eladási értékét jelentősen befolyásolja majd annak minősítése, hiszen senki nem akar majd egy H vagy I (azaz a leginkább energiazabáló) kategóriába tartozó házat megvásárolni - mondta Karé Krisztián épületenergetikus, aki a jelenlévők figyelmét arra is felhívta, egy korszerű, alacsony hőmérsékletű kazán beszerelésével akár fél-egy kategóriát is javulhat a ház besorolása, s az éjszakai szellőztetéssel ugyancsak javítható az érték. A szakember ugyanakkor arról is beszélt, miszerint egy, használatban lévő ház esetében az elmúlt egy év gáz-, villany- és egyéb számlái alapján kalkulálható ki a ház fogyasztása. Ez alapján viszont megtévesztő besorolás is kijöhet, hiszen ha az adott házban mondjuk egy idős néni lakik, aki 17 fokot tart télen, akkor a ház kedvezőbb kategóriába kerül, mintha egy háromgyermekes család lakna 24 fokon ugyanabban az ingatlanban – olvasható a lapban.
A cikk további részét itt olvashatja!
Forrás: ingatlan.net
Komment:
Bárkivel találkoztam eddig ingatlanügyben senki még meg sem említette az ingatlan energiatanúsítványt. Szerintem, ha elindul az alkalmazása, akkor sem foglalkoztatja majd az embereket, elkönyvelik magukban, hogy kötelező és kész. Több évre lesz szükség, hogy beivódjon a köztudatba.
Sipos András IngatlanközvetítőDas Haus Ingatlan Stúdió