IngatlanTV - Ingatlan keresése
IngatlanTV - IngatlanokIngatlanTV - VideókIngatlanTV - Ingatlan keresőkIngatlanTV - Hitelközpont
Hírek, információk
IngatlanTV - Ingatlanközvetítés a jövobol!
 
Ingatlan gyors keresés
Koronavírus és ingatlanpiac
Állás
Csok infó
Egyéb
Partner linkek
Jognyilatkozat
Adatvédelem


2011.04.23 16:48
Tovább zuhanhatnak az ingatlanárak.
Tovább zuhanhatnak az ingatlanárak. A lakásárak reálértéken alacsonyabban állnak, mint 2000-ben, és további árcsökkenés lehetséges, ha feloldják a moratóriumot. Egyre több a problémás hitel, és kiderült: a bankok nagyon félnek a frank árfolyamának változásától, és a fizetési hajlandóság romlása...

Tovább zuhanhatnak az ingatlanárak

A lakásárak reálértéken alacsonyabban állnak, mint 2000-ben, és további árcsökkenés lehetséges, ha feloldják a moratóriumot. Egyre több a problémás hitel, és kiderült: a bankok nagyon félnek a frank árfolyamának változásától, és a fizetési hajlandóság romlása.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványában figyelmeztet a kilakoltatási moratórium feloldásának kockázataira a lakásárak szempontjából, azonban egyértelműen a moratórium feloldása mellett teszi le voksát a jegybank.

Az MNB megállapítja, hogy az elmúlt években a pénzügyi közvetítőrendszerben jelentős ingatlanpiaci kitettség épült fel. Bár a lakáspiacon nem alakult ki árbuborék, de a lakásárak tekintetében számottevő kockázatot jelent az árverezési és kilakoltatási moratórium következtében felhalmozódó, fedezetérvényesítésre váró nagy számú lakóingatlan.

A lakásárak a világgazdasági válság kitörésével csökkenésnek indultak, és reálértéken 2010 végére az ezredforduló elején kialakult szintre esett. Mint az ábrán látható, már 2009 harmadik negyedévében közel álltak ehhez a lakásárak.

A magántulajdonú lakóingatlanok aránya és a jelzáloghitelek mérlegfőösszeghez viszonyított aránya

Magyarországon elég jelentős a saját tulajdonban álló lakóingatlanok aránya, azonban a jelzáloggal fedezettség igen magas szinten jellemző. Az 15,5 százalékos Európai Uniós átlagot több mint 3 százalékkal haladjuk meg. „Magyarországon a magántulajdonban lévő lakóingatlanok aránya eléri a teljes lakóingatlan-állomány 90 százalékát, ami az egyik legmagasabb Európában” – írja a jegybank jelentése.

Az MNB szerint mindez hozzájárult ahhoz, hogy a háztartási hitelezés területén a jelzálog-hitelezésnek váljon dominánssá. Mára a jelzáloghitelek aránya a magánszektor hitelein belül a 2000-es évek elején tapasztalt 4 százalékról 45 százalékra nőtt a hazai bankrendszerben. Emiatt a bankrendszernek számottevő közvetett kitettsége keletkezett a lakáspiacon. Az ingatlanárak csökkenése a fedezetek (ingatlanok) leértékelésén keresztül növelheti a hitelezési veszteségeket és egyben a kisebb bevonható fedezetérték miatt szűkítheti az új jelzáloghitel-felvételi lehetőségeket - figyelmeztet a jegybank.

Látható, hogy GDP-arányosan alacsonynak számít a háztartások hitele az eurózóna átlagához Magyarorszgáon. A háztartások hitele Magyarországon a GDP 40 százalékát közelíti, míg az euróövezetben eléri a 65 százalékot.

A háztartások eladósodottsági mutatói nemzetközi összehasonlításban

2009 elején hazánkban leállt, és csökkenésnek indult a háztartási GDP arányos hitelállomány, majd az akkori szinten állt helyre. Az euróövezetben mérsékelt növekedés látható, míg hazánkban a visszaesést sikerült csupán „ledolgozni”.

A háztartások törlesztési terhe azonban nem csökkent a rendelkezésre álló jövedelemhez képest, 14 százalék felett stabilizálódott.

A háztartások törlesztési terhe

A háztartások 2009 eleje óta nettó hiteltörlesztők, a fogyasztási és egyéb forinthitel azonban pozitív maradt.

Háztartások negyedéves nettó hitelfelvétele, főbb termék és devizális megbontásban, árfolyamszűrt, szezonálisan igazítva

A svájci frank alapú hitelek törlesztésének emelkedését mutatja be a következő táblázat. Jól látható, hogy a frankban denominált hitelek a háztartásoknak jelenleg jóval nagyobb terhet jelentenek, mint a válság kitörése előtt. A válság mélyülésével a devizaárfolyamok „elszabadulásával” egyre nőttek a terhek: 2008 végén és 2009 elején a forint zuhant az euróval szemben, majd 2010-ben a svájci frank ment keresztül iszonyatos erősödésen.

A nem teljesülő hitelek aránya is folyamatosan emelkedett az elmúlt két évben.

A nem teljesítő és az átstrukturált háztartási jelzáloghitelek aránya, ahogyan a nem teljesülő vállalati hitelek aránya is.

 

A bankok értékelése alapján az MNB elkészítette a 2011-re vonatkozó jelentős, és kevésbé jelentős kockázatok listáját. Legnagyobb kockázatot a „forint árfolyamának kedvezőtlen változása a svájci frankkal szemben” és a „az ügyfelek fizetési képességének és hajlandóságának romlása” jelentheti.

Kiemelt és kevésbé kiemelt kockázatok

Mi a helyzet a lakásokkal?

Az MNB jelentésében leszögezi, hogy a 2000-es évektől kezdve a lakóingatlanok ára a válság kezdetéig folyamatosan emelkedett, de nem alakult ki ingatlanpiaci árbuborék. Ennek fő oka az volt, hogy a felfutó deviza alapú jelzáloghitelezés főként fogyasztási boomot finanszírozott. A válság hatására az ingatlanárak alakulásában is fordulat következett be. A lakások árai 2009-ben 11 százalékkal, míg 2010-ben 3 százalékkal csökkentek. Reálértelemben - a lakásárindexet fogyasztói árindexszel deflálva - viszont gyakorlatilag már 2003 óta stagnál, illetve 2007 óta csökken a lakások értéke. Bár hazánkban 2008 előtt nem alakult ki ingatlanpiaci árbuborék, az ingatlanpiaci árak csökkenése a jövőben mégis felgyorsulhat

A lakóingatlan piacon számottevő feszültségek épültek fel a moratórium következtében felhalmozódó fedezetérvényesítésre váró ingatlanok miatt. A lakások nagyszámú értékesítése és ennek nyomán kialakuló erős túlkínálat negatívan hathat a lakóingatlanok árára.

A kilakoltatási moratóriumnak is köszönhetően – írja az MNB – az elmúlt években igen magassá vált a nemteljesítő jelzáloghitel-adósok ingatlanjainak száma a teljes lakáspiaci forgalomhoz képest. A nemteljesítő adósok ingatlanjainak teljes, mintegy 90 ezres száma közel 25 százalékkal haladja meg a 2010-ben történt lakóingatlan-adásvételek 72 ezres darabszámát, a 4,3 milliós hazai lakásállománynak pedig 2,2 százalékát teszi ki.

Egyes régiókban és a kisebb településeken a „problémás” ingatlanok aránya 2010-re még az országos átlaghoz képest is különösen magassá vált. Így például Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Komárom-Esztergom és Pest megyékben a mulasztó adósok lakásainak száma kétszeresen is meghaladja a 2010-es regionális ingatlanforgalmat. De a jobb helyzetben lévő térségek előnye is csak relatív: még az e tekintetben legjobb mutatókkal rendelkező Budapesten is 86 százalék a problémás ingatlanok aránya a 2010-es adásvételekhez képest.

A moratóriumot követően a nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok nagyszámú értékesítése és ezáltal okozott esetlegesen jelentősebb ingatlanár-esés több csatornán keresztül közvetlenül is negatívan érinti a bankokat. Az MNB szerint a problémás portfólión további hitelveszteség leírása válhat szükségessé, a fedezet értékének csökkenése miatt a problémamentes portfólió tőkekövetelménye is növekedhet, és az ingatlanhitelek fedezete mellett kibocsátott jelzálogleveleknél pótfedezet bevonása válhat szükségessé (bár az érintett bankok ehhez elegendő likviditással rendelkeznek). Ha lassul a banki portfóliótisztítás, az folyamatos tőke- illetve alternatíva-költségekkel jár.

A közvetlen hatások mellett jelentősek lehetnek a közvetett hatások is. Egy további ingatlanáresés az értékvesztés növekedése, illetve a bankok tőketöbbletének csökkenése miatt jelentős negatív hatást fejthet ki a hitelezési képességre és ezen keresztül a gazdasági növekedésre. A bevonható fedezetek árcsökkenése miatt eshet az új lakáshitel kihelyezés és ezen keresztül a lakossági fogyasztás és beruházás - mutat rá a jegybank elemzése. A lakáspiaci recesszió mélyülése miatt az építőipari teljesítmény is jelentősen zsugorodhat.

Megosztás Google könyvjelzőnek! Megosztás MySpace-en...

2011.04.23 16:48
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Bazita, telek
Zalaegerszeg, Bazita, telek - Zalaegerszeg Bazitán belterületi telek eladó. www.dashaus.hu
3.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg Bazitán belterületi, 2369 m2, jó tájolású, enyhén lejtős telek eladó nyugodt környéken, zöldövezetben. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház - Zalaegerszeg Külvárosában családi ház eladó. www.dashaus.hu
44.999.999 Ft.
Nem szeretnél szűkölködni egy kis házikóban? Akkor íme itt a családi házad! Eladó családi ház Zalaegerszegen, Zala megyében, kettő garázzsal, melléképületekkel, aknás garázzsal. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan - Eladó ingatlan Zalaegerszeg. www.dashaus.hu
88.999.999 Ft.
Zala megyében Zalaegerszeg, belváros kétszintes téglaépítésű épület (műhely, udvar és garázs), közművesített területen eladó. Jó lehet Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltatói, Irodai célra. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház - Eladó Ikerház Zalaegerszeg Landorhegyen - www.dashaus.hu
11.999.999 Ft.
Panellakás helyett kertes Ingatlan? Zalaegerszeg Landorhegy téglaépítésű, Zártkerti Ikerház, gazdasági épület, egyik fele eladó Zala megye. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu